SZENTSÉGEK, SZENTELMÉNYEK

Keresztség

"Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet! Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, és tanítsátok meg őket arra, hogy megtartsák mindazt, amit parancsoltam nektek! És íme, én veletek vagyok minden nap a világ végéig!"

(Mt 28,16-20)

Máté Evangéliumának utolsó mondataiban olvashatjuk Krisztus Urunk parancsát a keresztelésről. E szerint hitünk átadása nem pusztán lehetőség előttünk, hanem egyenesen kötelességünk. Szigorúan hangzanak ezek a szavak. Valójában azonban a keresztény embert olyan boldoggá teszi Jézusba vetett hite, hogy örömmel adja azt át minden embernek. A felelős szülők nemcsak gyermekük testi jólétéről igyekeznek gondoskodni, hanem átadják az élet legnagyobb kincsét Örök Örömünket Krisztusban. A keresztség révén gyermekük Isten fogadott fiává, a Mennyek Országa örökösévé lesz. Tehát bármi is történik vele az életben, egy biztos: ha Jézus tanítása szerint igyekszik élni, örök sorsa a mennyei boldogság lesz.

A keresztség kötelezettségén túl Jézus azt is kéri, hogy tanítsuk meg őket mindannak megtartására, amit apostolainak parancsolt. Tehát a gyermekek számára a keresztség után a hitre nevelés időszaka következik, koruknak és érettségüknek megfelelően. A felnőtt keresztelendők keresztségük előtt részesülnek alapvető oktatásban és a keresztény életbe való bevezetésben.

Mindezekből következőleg keresztségre való jelentkezéskor a következő dolgokat kell tudnunk:

A keresztség feltétele

7 év alatti gyermekeknél

- a szülők, illetve legalább egyikük, vagy az, aki törvényesen helyettesíti őket, beleegyezzék

- megalapozott remény legyen a gyermek katolikus vallásban való nevelésére

7. életévet betöltött nagyobb gyerekek és felnőttek

- maguk (is) kérik a keresztség kiszolgáltatását

- megfelelő előkészítésben részesültek (katekumenátus)

Keresztszülők

A keresztelendő számára keresztszülőt választhatunk, a 7 évnél idősebbek pedig maguk kérnek fel keresztszülőt, hogy a keresztény életben segítségükre legyenek. A keresztszülői tisztséghez szükséges feltételek az Ügyintézés főmenü Igazolások menüpontban részletesen olvashatók.

Egyéb tudnivalók, jelentkezés keresztségre

Felnőttek és 7. életévüket betöltött gyermekek keresztségre való felkészítésekor az Oltáriszentség vételére, 13-15. életév betöltése esetén általában a bérmálásra is felkészítjük a jelentkezőket.

Keresztségre jelentkezni személyesen lehet a plébánosnál.

A keresztség szentségében a megkeresztelt új emberré válik, ennek és az áteredő bűntől való szabadulás jeléül fehér ingecskébe öltöztetjük a megkeresztelt kicsinyeket. A nagyobbakat és a felnőtteket fehér ruhába öltöztetjük. Hasznos, ha a család maga készíti vagy vásárolja meg a keresztelési ingecskét, hogy azt megőrizve emlékeztesse a családot és a megkereszteltet a keresztségünkben kapott új életre. Keresztelési gyertyát mi adunk és az természetesen haza is vihető - ugyancsak emlékként.

Elsőáldozás, bérmálás

Elsőáldozás

A Legszentebb Eukarisztia a mi Urunk Teste és Vére a kenyér és bor színe alatt, amelyet Megváltónk azért rendelt, hogy mindennapi lelki táplálékunk legyen a Mennyek Országa felé vezető utunkon. Az Utolsó Vacsorán Krisztus felfedte jövendő szenvedését az Eukarisztia titkában, amikor a kenyeret és bort mint értünk adott Testét és Vérét nyújtotta át apostolainak és általuk mindnyájunknak, akik hiszünk benne. "Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!"- fűzte hozzá, amelyet minden időkben parancsként fogunk fel és követünk. Így nemcsak a szentmiséken való részvétel, hanem az Oltáriszentségben való részesedés is örömteli kötelességünk. De mindezeken is túlmutat óhaja, hiszen szavaiból az Eukarisztia titka továbbadásának kötelezettsége is következik. Ezért személyes jó példánkon túl gyermekeinkkel is megosztjuk a Titkot és minden erőnkkel arra kell törekednünk, hogy vegyék és egyék, éljenek és erősödjenek a mi Urunk testéből.

Első szentáldozásra az gyermek engedhető, aki korának megfelelő érettséggel képes az Eukarisztiát megkülönböztetni a közönséges kenyértől és bortól, valamint megfelelő hittani ismeretekkel rendelkezik. Ez általában 7-8 éves kor és két esztendő hittanos tanulmány után következhet be legkorábban.

Amennyiben szeretné gyermekét az első szentáldozáshoz elvezetni, írassa be hittanra!

Felnőttek és a 13. életévet betöltött gyermekek első szentáldozásra való felkészítése a bérmálásra való felkészítéssel együtt történik. Ha ilyen szándékai vannak, a legnagyobb örömmel segítünk! Kérjük írjon levelet vagy keressen fel személyesen!

Bérmálás

"A bérmálás szentsége jegyet hagy hátra, és a keresztény beavatás útján előrehaladó megkeresztelteket a Szentlélek adományával gazdagítja, és tökéletesebben kapcsolja az egyházhoz, megerősíti és szorosabban kötelezi őket, hogy szóban és tettben Krisztus tanúi legyenek, s a hitet terjesszék és védelmezzék." (CIC. 879.)

Éppen ezért megfelelő érettséget és előképzettséget igényel. A bérmálás alsó korhatára jelenleg a 14. életév betöltése, a felvételéhez szükséges hittani ismeretek elsajátításához és a megfelelő lelki előkészületekhez általában minimum 2 esztendő szükséges.

Amennyiben szeretné, ha gyermeke részesülne a bérmálás szentségében és ezáltal felnőtt módon részt vállalna az Egyház küldetésében, írassa be hittanra!

Ha felnőtt módon szeretne a bérmálás szentségében részesülni, kérjük írjon levelet vagy keressen fel személyesen! Örömmel segítünk!

Betegek szentsége

"Beteg valaki köztetek? Hívassa az Egyház papjait. Imádkozzanak fölötte, s kenjék meg olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget, az Úr megkönnyebbíti őt, ha pedig bűnben van, bocsánatot nyer." (Jak 5,13)

Ez a szentírási idézet Jakab leveléből egyértelműen megtanít bennünket a betegek szentségének jelentőségére. Amikor az ember élete veszélybe kerül - akár rendkívüli betegség, akár az idős kor miatt -, fontos, hogy a szenvedő keresztény testi-lelki enyhülést nyerjen Istentől. A papok nem saját hatalmukból, hanem küldetésükkel járó hivataluk erejénél fogva képesek vigaszt és enyhülést nyújtani a betegeknek. A pap személyében maga Krisztus látogat el a bajbajutott emberhez, hogy a keresztény ember szenvedését a saját maga szenvedéséhez kapcsolja. Napjainkban - sajnos - többnyire nem vesszük elég komolyan ezt a szentséget. Ennek az az oka, hogy túlzottan hozzákötik az emberi élet utolsó óráihoz. Pedig a szentséget nem azért alapította Krisztus, hogy a keresztény halált valamiféle jámbor halállá változtassa át, hanem azért, hogy minden emberi szenvedést megszenteljen és ezáltal értelmet adjon neki. Szükséges tehát, hogy akinek élete veszélybe kerül, éljen a szentségben kapott kegyelmekkel. Lehet, hogy épp ennek a szentségnek az erejében lesz képes a teljes gyógyulásra, de - ha Isten másként akarja - ez a szentség segítheti hozzá sorsának elfogadására és az örök életbe való nyugodt átköltözéshez. A hozzátartozók, családtagok felelőssége igen nagy. Sokszor beteg hozzátartozóink örülnének a szentségnek, de már nem képesek azt a maguk erejéből kérni. Beteghez papot hívni nem valamiféle lemondás a beteg életéről, hanem a lehető legnagyobb ajándék, amit a veszély idején adhatunk. Ne halogassuk a hívást! Nincs annál rosszabb - a hozzátartozók számára és a pap számára sem -, amikor a pap már nem ér oda. Plébániánk nagy területi kiterjedése miatt különösen is fontos, hogy időben értesítést kapjanak a lelkipásztorok, ha valaki rászorul a szentségre. Ez a rászorultság már akkor fennáll, amikor a beteg járóképtelen, nem képes a maga erejéből elmenni a templomba. De ugyancsak veszélyes életkor a 60. életév betöltése utáni időszak. Keresztény életünkhöz a 60. életév betöltése után hozzátartozik a betegek szentségének évente egyszer való felvétele, illetőleg az előtt is, ha valaki komoly betegségben szenved. Szeretettel arra kérünk tehát mindenkit, hogy jelezze, ha környezetében katolikus betegről, szenvedőről van tudomása.

A szentség felvételének feltételei:

- Életre veszélyt jelenthető betegség, esetleg baleset vagy a 60. életév betöltése

- Ha a szentséget felvevő képes rá, a szentgyónás elvégzése

Betegek szentségének kiszolgáltatásakor, hacsak lehetséges, meg is áldoztatjuk betegeinket.

Teendők:

- Baleset esetén a legközelebbi plébánia vagy a saját plébános értesítése

- Betegség esetén a saját plébánia értesítése

Házasságkötés

"A házassági szövetséget, amelyben a férfi és a nő az egész élet olyan közösségét hozza létre egymással, amely természeténél fogva a házasfelek javára, gyermekek nemzésére és nevelésére irányul, Krisztus Urunk a megkereszteltek között a szentség rangjára emelte." (Katolikus Egyház Katekizmusa 1601. pont)

Isten az embert férfinak és nőnek alkotta és boldogságra rendelte. Ezt a boldogságot az ember vagy a Mennyek Országáért önként vállalt szüzességgel, vagy a házasság szentségében megszentelt életszövetséggel éri el. Más utunk nincsen a Boldogság felé. Ezért arra biztatjuk fiataljainkat, hogy ha tisztességes keresés után ráakadtak életük párjára, kössenek életszövetséget szerelmükkel és kérjék az egyház papjait, hogy házasságkötésüknél tanúskodva áldják meg ezt a szent életszövetséget.

Szövetségkötésük hitelessége és mindkét fél megnyugtatása érdekében az Egyház komolyan szabályozza a házasság szentségének felvételét. Ez persze nem teljesíthetetlen feltételeket jelent, hanem inkább fokozott körültekintést. A házasságkötést jó hangulatú, de komoly felkészülés előzi meg. A felkészülés ideje alatt a plébános jegyesvizsgálatot végez, amelyben megállapítja, hogy a felek egyike részéről sincs akadálya a házasságkötésnek. Ha mégis felmerül valamiféle akadály, akkor ennek elhárításáról hivatalból intézkedik. Mindent megteszünk, hogy a komolyan felkészült fiatalok boldogan és nyugodtan tudjanak az oltárhoz lépve szent életszövetséget kötni.

A házasságkötés alapfeltételei

- A házasságkötésre jelentkezők legalább egyike katolikus

- Mindketten örök hűséget kívánnak fogadni

- Nem zárkóznak el a gyermekvállalástól

- Nem köti őket más szent kötelék vagy házassági akadály

- Jegyesoktatáson való részvétel (a plébánia szervezi vagy ha máshol készítik fel a feleket, akkor erről igazolást hoznak)

Teendők

A házasságkötést számtalan teendő előzi meg, erről jobb személyesen érdeklődni. Itt csak a legalapvetőbbeket közöljük:

1. A házasságkötés idejétől visszaszámolva szükséges a megkereszteltek 3 hónapnál nem régebbi keresztlevele (hacsak nem keresztelési helyük plébániáján kívánnak házasságot kötni).

2. Ha az egyik fél nem katolikus, szükséges a katolikus fél részéről egy ígéret, hogy mindent megtesz hitének megtartásáért. Erről a másik félnek is tudnia kell. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az ígéretről készült jegyzőkönyvet a katolikus fél a plébános és a másik fél előtt írja alá.

3. Ha a házassági tanúk katolikusok és nem a házasságkötés plébániáján vagy azzal azonos lelkipásztori körzetben laknak, szükséges plébánosuk részéről egy igazolás, hogy házassági tanúi tisztséget vállalhatnak. (Feltételek az Ügyintézés főmenü Igazolások menüpontjában olvashatók.)

Ökumenikus házasságkötés

Ha az egyik fél nem katolikus, de keresztény, lehetőség van az ökumenikus házasságkötésre, vagyis arra, hogy a házasságkötésnél mindkét fél lelkésze jelen legyen és saját egyházának jogrendje szerint történjék meg a házasságkötés. Ehhez nyilván az is szükséges, hogy a felek mindkét lelkésznél jelentkezzenek és kérjék az ökumenikus szertartást. Ha a szertartást nem katolikus templomban kívánják megkötni, az egyházmegye főpásztorának engedélyére van szükség, amelyet a katolikus plébánoson keresztül lehet kezdeményezni.

Kedves Házasulandó Testvéreim!

Már most nagyon boldogok vagyunk, amikor még nem is jelentkeztetek, de már foglalkoztok a házasságkötés gondolatával! Egy szétesett világban élünk, ahol semmi sincs a helyén és ezért oly boldogtalanok az emberek. Ti valószínűleg azért olvassátok ezeket a szavakat, mert rátaláltatok egymásra és szeretnétek örökké boldogan együtt élni. A ti boldogságtok is akkor lesz csak teljes, ha végtelenül megbízhattok egymás örök hűséget ígérő szavában.

Az Egyház - Jézus parancsa szerint - ezért segíteni szeretne nektek, hogy kimondott szavatokhoz mindig hűségesek tudjatok maradni. A házasság szentsége Isten kegyelmi segítsége, amely nem csak a házasságkötés pillanatában, hanem házaséletetek - vagyis földi életetek végéig - elhalmoz benneteket. Nem másért, hanem hogy boldogok legyetek.

Reményeink szerint majd gyermekekkel ékeskedik otthonotok, amely gyermekek tanúskodnak arról a szeretetről, amellyel egymást szeretitek. Ők olyan gyermekek lesznek, akik örömmel szólíthatnak benneteket édesanyának és édesapának, s megtanulhatják tőletek, mit jelent a hűség, a kitartás, az áldozatvállalás, az adott szó és a feltétlen szeretet.

Becsüljétek meg nagyon a hiteles családi életre szóló hivatástokat! Készüljetek ártatlanul és szentül arra a napra, amely életetek legboldogabb napja lesz és amelyen majd mi is szívvel-lélekkel örvendezni szeretnénk veletek!

Házasságrendezés

Minden Krisztushívőnek joga van ahhoz, hogy érvényes házasságban éljen, hacsak erről önként (szerzetesi vagy papi fogadalommal vagy más megszentelt formában) le nem mondott. Ez a jog nemcsak a házasságkötésre ad lehetőséget, hanem arra ösztönzi az Egyházat, hogy mindent megtegyen azokért a testvéreinkért is, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak érvényes házasságot kötni. Lelkipásztori tapasztalatunk szerint sok házasság egyszerűen rendezhető, akár szokásos esküvő révén, akár - ahol erre lehetőség adatik - adminisztratív úton, templomi szertartás nélkül. Szinte biztosan lehet érvényesíteni azokat a házasságokat, amelyben a felek egyikét sem köti régebben kötött házasság.

Ha a felek egyikét vagy mindegyikét a Római Katolikus Egyházban érvényes másik házasság köti, akkor is érdemes tájékozódni arról, hogy előbbi házasságuk érvényessége miképpen vizsgálható meg. Ha ugyanis feltett szándékuk, hogy a házasságot, amelyben élnek hitünk és törvényeink szerint akarják megélni, akkor előző házasságuk jogi úton történő vizsgálata után elképzelhető, hogy előbbi házasságukat érvénytelenítik, s akkor jelenlegi kapcsolatukat érvényesen megköthetik vagy rendezhetik.

Minden keresztény-katolikus házasság Krisztus és az Egyház szövetségének megszentelt és hatékony jele a világban, ezért mindent megteszünk, hogy az érvénytelen házasságban vagy más lazább kapcsolatokban élők rendezhessék, rendezzék házasságukat. Minden erre irányuló tevékenységünk testvéreink boldogságára és az egész Anyaszentegyház javára szolgál.

Házassági évforduló

A házasságkötés évfordulójának évenkénti megünneplése általában csendesen, családi körben történik. De a házasság szentségének oly nagy értéke van a keresztény közösség életében, hogy méltán kíséri figyelemmel a házasságok alakulását, az új családok gyermekekben való növekedését. Ennek a figyelemnek a jegyében hagyományosan nagy örvendezéssel vesszük körül a hűség tanúit házasságkötésük 25., 50. és 60. évfordulóján. Nyilvánvalóan más évfordulókat is szívesen megünneplünk, ha a család ezt kéri tőlünk.

A házastársak házassági évforduló alkalmával történő megáldásának 2006. Adventje óta új szertartása van, melyben a házastársak köszönetet mondanak egymásért és Isten segítségéért, valamint a pap újra megáldja őket. Lehetőség van a gyűrűk újbóli megáldására vagy új gyűrűk megáldására is. Az új szertartásban helyet kap egy - a nászáldáshoz hasonló - imádság is a Miatyánk elimádkozása után.

Hála

"Áldott vagy Istenünk,

mert életünk folyamán jó- és balsorsban

jóságosan mellettünk áltál.

Kérünk, segíts minket,

hogy a kölcsönös szeretetet hűségesen megőrizzük,

és ezáltal tanúi legyünk annak a szövetségnek,

amelyet a Szentírás szerint az emberekkel kötöttél."

és áldás

"Az Úr őrizzen meg benneteket életetek minden napján.

Legyen számotokra vigasztaló a balsorsban,

segítő a jósorsban, és adja meg,

hogy otthonotok bővelkedjék az ő áldásában.

Krisztus, a mi Urunk által."

Amennyiben szeretné házasságkötésének évfordulóján a jubileumi áldást elnyerni, vagy szülei számára jubileumi ünnepséget szervez, vegye fel a kapcsolatot a plébánossal!

Temetés

A halál megrendítő eseménye az életnek. Ekkor következik be mindaz, amelyre egész keresztény életünkben vágyakoztunk, az örökkévalóságba költözünk. A halál eseményében Isten végleg átveszi életünk irányítását. Ez az elhunytnak megnyugtató lehet, de az ittmaradottaknak mindenképpen szomorúság. A halál könyörtelenségével szembesülve bűneink következményeivel szembesülünk. Nem volna ugyanis halál, ha nem volna bűn. Ezt a minden emberre kiterjedő következményt törölte el Krisztus keresztáldozata, amely a halált az örök élt lehetőségének kezdetére változtatta át.

Megkeresztelt ember teste a Szentlélek temploma és mint ilyet a legnagyobb tisztelettel vesszük körül még halála után is. Nem feledjük azt sem, hogy az ember testben küzdi végig földi életét és járja végig azt az utat, mely meghívásunk alapján a Mennyek Országába vezet. Így elhunyt szeretteink testét végső nyugalomra helyezzük, eltemetjük. A halál nem végleges megsemmisülés, ezért az egyház olyan temetési módokat helyez előtérbe, amely a test méltó nyugalomra helyezése. Ilyen temetési módok a koporsós temetés és a hamvak eltemetése. Nem szerencsés a hamvak családi körben való végső megőrzése. Ezzel ugyanis nincs biztosítva az elhunyt testének végső nyugalma és számtalan más, akár még pszichikai problémát is felvet. A test eltemetésével az ember valahol kifejezi a Teremtő és Gondviselő Isten akaratát, azt, hogy akit nagyon szeretett, azt az Úr örök otthonába hazahívta.

Az élők és holtak közötti kapcsolatnak nem szakad vége a halállal, csak radikálisan más formát ölt. Az élők kötelessége, hogy elhunytjaik testének végső nyugalomra helyezésén túl, üdvösségükért is tegyenek. A halál lezárja az érdemszerzés lehetőség a megholtak számára, de az értük való érdemszerzés lehetősége továbbra is megmarad. Értük érdemeket szerezni annyit jelent, hogy Istentől kiesdekeljük irgalmát, vagyis imádságainkkal megkérjük őt arra, hogy törölje el szeretteink minden bűnét és büntetését és adja nekik osztályrészül a megígért örök boldogságot.

A temetési szertartásról

A temetési szertartás a test végső nyugalomra helyezése, az örök életben való reménységünk kifejezése, végül pedig érdemszerző imádság a megholtért. Minden elhunyt krisztushívőnek megadjuk a temetés szertartását, hitünk tanítása és egyházi törvényeink szerint.

A temetés ügyintézéséhez szükségesek az elhunyt adatai. A temetés időpontjának megállapításánál igyekszünk a hozzátartozók kérésének eleget tenni, de ez más lelkipásztori programoknak is függvénye.

Gyászmisék, misemondatások

"Az egyház az elhunytakért is felajánlja Krisztus húsvéti eukarisztikus áldozatát, hogy az egymással való szoros kapcsolat révén egyeseknek kieszközölje a lelki segítséget, másoknak pedig a remény vigasztalását nyújtsa."

(A Misekönyv Általános Rendelkezéseiből 335.)

Könnyű tehát megértenünk, hogy ha valaki azt kéri papjainktól, hogy elhunyt vagy élő szeretteiért mutasson be szentmiseáldozatot, akkor ezt elsősorban azért teszi, hogy Isten segítségét kérje számára, ezáltal Istenben való reménysége is megerősödjék. Amikor az eukarisztikus áldozatot (szentmisét) valakinek a javára felajánljuk, akkor azt kérjük az Istentől, hogy Krisztus keresztáldozata miatt könyörüljön meg az illetőn, vagyis halmozza el kegyelmével. Isten pedig, miután Krisztus minden bűnünkért végérvényesen meghozta az engesztelő áldozatot, valóban megsegíti azt, akiért a szentmise áldozatát bemutatják. Bár a hívek többnyire elhunytakért kérik a szentmise bemutatását, a szentmisét nyilvánvalóan élőkért is bemutatjuk, sőt ezek száma általában nagyobb.

Házszentelés

Vízkereszt (jan. 6.) napján, ill. hetében a pap szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat. Az ajtó szemöldökfájára krétával fölírja az évszámot és a népi értelmezés szerint a Háromkirályok nevének (Gáspár, Menyhért, Boldizsár) kezdőbetűit:

20 + G + M + B + 23 

Más értelmezés szerint a 3 betű a lat. áldásformula kezdőbetűi:

20 * C + M + B + 23

Christus Mansionem Benedicat ("Krisztus áldja meg e házat")

Végeznek ugyanilyen módon házszentelést a lakás fölújítása vagy a ház fölépülése után is.