A község neve feltehetően a "páhol" igéből származik, Dr. Szántó Imre, a falu monográfusa szerint a környéken működő tímár foglalkozásra, a nyersbőr "páholására" utal. Az Árpád-kori Páh ugyanis a zalai vár tímárok lakta földje volt. A 14. századra már négy falu, Hosszúpáh, Szentandráspáh, Felpáh és Boldogasszonypáh terült el rajta, melyek a mai...
A község nevében a "bük" szócska egyrészt a bükkfára utal, másrészt a Byk nemesi családnévből származik, ennek a kettőnek ötvözete. Az erdőkkel körülvett település két nagyobb részből áll, az Ófaluból és a Szőlőhegyből. A magaslatokról gyönyörű kilátás nyílik a térség környező településeire, a zalai tájra. Nemesbük első írásos említése 1408-ból...
A plébániát a XIV. században alapították. A török pusztítás után újjászervezték a plébániát 1745-ben a falu lakói saját szorgalmukkal fából és téglából takaros templomocskát építettek Szent Sebestyén tiszteletére. Először a felsőpáhoki egyház filiája volt, később a szentgyörgyváré lett, majd 1757-től vált anyaegyházzá. 1752-től indul az...
Szentgyörgyvár határa már a korai császárkortól lakott volt, és az is maradt a római, gót és avar korban. Történelme összeforrt az egykori Mánd faluval, ami most a külterülete. A középkorban Mándnál volt a Zala folyón gázló, illetve híd is. Az 1300-as évek közepétől a nádori közgyűlések miatt volt jelentősége a falunak. Zala megyében 25 nádori...